A botrány - 1. évad (Scandal)
SZINKRONOS!
Fileswap
Shonda Rhimes megint lecsap.
A Scandal egy ügyvédi irodáról szól, amely nem is ügyvédi iroda, inkább válsághelyzeteket próbál elhárítani, bajba került politikusoknak vagy az elit tagjainak segít – persze akkor, ha valóban megérdemlik a segítséget. A csapatban akad ügyvéd, magánnyomozó és számítógépes varázsló is – no meg ott van Olivia Pope, aki hamar glóriát kap a feje köré, mint “Az” Olivia Pope. Anno az amerikai elnöknek dolgozott, de azóta saját üzletet nyitott és igencsak prosperál.
Ahogy azt szokás, mindent egy lelkes újonc szemein keresztül ismerhetünk meg, szó szerint bemutatnak a nézőnek mindenkit, sőt, még az Olivia Pope-féle módszert is lebontják lépésekre. Kicsit gépies így a dolog, de hatásos. A sorozat alaphangját már az első pár perc remekül megadja, Shonda Rhimes mintha megnézte volna az Aaron Sorkin-életművet és nekiült gyorsan pörgő párbeszédeket írni, ahol a beszélő felek folyton egymás szavába vágnak. Ez, mint mindig látvány (hallványos?), bár a megértést erőteljesen csökkenti.
Az első rész központjában (sajnos) egy gyilkosság áll – annyi mindent lehetett volna, de úgy tűnik, hogy ez a biztos. Egy sokszorosan kitüntetett katona fordul az irodához, hogy próbálják bebizonyítani az ártatlanságát. Plusz mellékszálként az amerikai elnök kéri meg Olivia-t, hogy fojtson el csírájában egy kezdődő botrányt. Remélhetőleg a folytatásban sikerül hanyagolni a tipikus, gyilkossági eseteket és valóban érdekes ügyekkel foglalkoznak majd. (Azért mindenesetre jár plusz pont, hogy nem arra hajtanak, hogy kinyomozzák, ki a gyilkos, hanem valóban csak az ügyfelet akarják felmenteni.)
Kicsit azért is The West Wing-es a Scandal körítése, mert eleve Washington-ban játszódik a sorozat, politikaközeli körökben és átlengi az egészet a politikai légkör – kapunk is szentbeszédes republikánus/konzervatív hangnemben, de belefér, nem zavaró. Egyelőre. Persze a politikus hangulat nem meglepő, hiszen a csapat tagjai mellett az elnök főtanácsadója, sőt, az amerikai elnök is állandó szereplő a sorozatban.
Nem szépítem, a Scandal-t szét lehetne szedni, lehet, hogy szét is szeditek, de nekem bejött: a pörgés, a bemutatás, a politikai téma, az újonc rácsodálkozása, vizuális megvalósítás (mármint a stílus, nem a háttérvetítés) – ezek mind rendben voltak, lekötött. A 7/10 persze nem a kritikai sikert és elismeréseket sejtető 7/10, mindössze jó szórakozást, érdekes sztorit kínáló. Elsőre legalábbis. A meglehetősen komolykodó hangnemet sajnos olykor túlzásba viszik (mondjuk komoly a meló) és ilyenkor egy másik szálon, más szereplőkkel próbálnak oldani némi humorral rajta
Ilyen sorozatokra azt szoktam írni, hogy a főhős megkedvelésén múlhat a siker. Most nem írom ezt, mert bár így gondolom, de számomra eléggé közömbös volt Olivia Pope. Nagyon nagy arca van, tény, úgy kezelik, mintha valami mitológiai csodalény lenne, s tényleg jó, de még akkor sem éreztem közel magamhoz sem őt, sem Kerry Washington játékát, amikor megmutatta, hogy neki is van gyengédebb oldala.
Persze ez mind szép és jó, de ott az a bizonyos csavar a 35. perc környékén, amire nyilván szükség volt a koncepció miatt, de… Szóval nagyon meglettem volna nélküle. Még akkor is, ha a szál mellékesen egy kisebb átívelést fog indítani. És persze nagyon kíváncsi leszek, hogy a magánélet és az ide nem igazán illő, a pilotban szinte teljesen hanyagolt kapcsolati szálak mekkora szeletet fognak kihasítani ebből a 7 részes első évadból.
(sorozatjunkie.hu)
Megjegyzés küldése